Pallasz Athéné Egyetem - Pedagógusképző Kar

Facebook

Neptun

Gyengénlátó Változat

KECSKEMÉTRŐL

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Kecskemét Magyarország közepén, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. Ősi kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre a település.

KecskemétA nyelvészek egy része szerint a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik. Mások a kecske szót tekintik alapnak, a „mét” járást, menetet jelent. A kecske mellett szól, hogy a XIII. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A magyar nem kecsketenyésztő nép, de az lehetett az akkoriban itt élt sok bolgár, akiknek nyelvén a „koziczkameta” kecskejárást jelent. Ezt is magyaríthatták később Kecskemétre. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívják a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

Kecskemét kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi.

A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város. Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát a város lakossága.

KecskemétA fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést a XIX. sz. második felében: az egykori mezőváros piacteréből szecessziós palotákkal díszes főtér vált.

Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A „régi” és az „új” hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok. Megépítették itt templomaikat a zsidók - a volt Zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza - a katolikus, a református, az evangélikus és a görögkeleti vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innét látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa.

Több mint 100 éves múltra tekint vissza a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra tudatos fejlesztése, a nagyarányú telepítések, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítők tevékenysége. Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, 108 ezer lakosa van, dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi, oktatási és kulturális központ. A térség és az ország életében betöltött gazdasági - regionális szerepkört erősíti az M5-ös autópálya 1998-as átadása, mely a várost bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe.

Az ipari tevékenység mellett meghatározó a városban a kereskedelmi - vendéglátó - szórakoztató szektor, egyre népszerűbbek az itt rendezett fesztiválok, találkozók, konferenciák.

A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti - és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről - évre visszatérő rendezvények, fesztiválok, kulturális programok egész sorával várja a látogatókat (Katona József SzínházKatona József Megyei KönyvtárKodály Zoltán Zenepedagógiai IntézetNemzetközi Kerámia StúdióMTA Regionális Kutatások Központja - Alföldi Tudományos IntézetKiskunsági Nemzeti ParkAnimációs Filmstúdió, múzeumok, kiállítótermek, egyéb kulturális intézmények).